A "100 órás háborúnak" is nevezett szakasz során a koalíciós erők elsöprő gyorsasággal törtek előre. Az iraki hadsereg – bár létszámban jelentős volt – képtelen volt ellenállni a korszerű páncélosoknak és a légitámogatásnak. 3. "Deep Content": Hadászati forradalom és technológia
A konfliktus közvetlen kiváltó oka volt. Szaddám Huszein rezsimje a kuvaiti olajmezők megszerzésével és az adósságok eltörlésével próbálta stabilizálni Irak gazdaságát. A nemzetközi válasz két szakaszra oszlott: Konfliktus: Sivatagi vihar
1990. augusztusától 1991. januárjáig tartó védekezési és csapatösszevonási szakasz, melynek fő célja Szaúd-Arábia védelme és a koalíciós erők felvonultatása volt. A "100 órás háborúnak" is nevezett szakasz során
A háború február 28-án ért véget Kuvait felszabadításával. Bár a katonai győzelem egyértelmű volt, Szaddám Huszein hatalmon maradt, ami megalapozta a 2003-as későbbi iraki háborút. A konfliktus után az Egyesült Államok egyedüli globális katonai szuperhatalomként pozicionálta magát a hidegháború lezárultával. augusztusától 1991
A Sivatagi Vihar nem csupán egy háború volt, hanem a gyakorlati demonstrációja:
Olyan összecsapások, mint a 73 Easting-i csata , bebizonyították az amerikai Abrams harckocsik és Bradley lövészpáncélosok fölényét a szovjet gyártmányú iraki technológiával szemben.
